1.fejezet [Soyun]

Sose voltam az a félős, de most meg a vér is meghűlt bennem. Mindig is utáltam Janus idióta fejét, de, hogy egy hülye fogadás miatt, most be kell mennem egy elhagyatott raktárba, vagy ez egy gyár? Nem tudom. Sose jártam erre.
-Ha kibírsz itt három órát, beveszlek a bandába, és békén hagylak, ha nem, akkor tovább foglak piszkálni. - vigyorgott.
Szívesen neki mentem volna, de túl sokan vannak. Hamar leszednének róla. Írtam egy SMS-t az öcsémnek, hogy ma későn érek haza, ne várjon, de a másik idióta öcsémet etesse meg, mert Yoongi ami dinka, elfelejt enni. Aztán felnéztem a 10 fős bandára. Végzős vagyok, de két éve, hogy Janus idegesít, pedig akkor jött a suliba, Neki még van egy éve.
-De nektek itt kell maradni, mert ha nem maradtok, a fél város fogja tudni, hogy egy beszari alak vagy. Plusz! - emeltem fel a kezem, és rá mutattam. -Nem leszek tag a bandádba, csak egyszerűen békén hagysz. - bólintott. -Remek. - betoltam a kaput, és beléptem. Már esteledet, de jól lehetet látni azt a kisebb udvart, ahol állt pár kocsi, amit jó rég hoztak ide. Szerintem öregebbek nálam. Összehúztam magamon a felsőt, és elindultam. Végül eszembe jutott, hogy egyik évben hallottam egy kis mesét, hogy itt elméletben valami gyilkos van, aki emberek vérét csapolja le.
Hangot hallottam balról, azonnal megtorpantam és egy árny is ott állt. Kivert a víz, annyira megijedtem. Hideg szellő csapta meg a nyakam, hirtelen fordultam meg, és sehol senki nem volt. Tovább indultam. Egy lépcső előtt álltam meg. Csak nem lesz baj abból, hogy felmegyek rajta. Harmadik emeletnél jártam, amikor újra hangot hallottam. Beszaladtam egy szobába, ami tele volt papírokkal, olyan volt mint egy iroda. Így gondoltam szét nézek. Volt pár régi számla, meg fizetési csekk, pár fénykép a fiókokban, leültem egy székre, és a fiókokat kezdtem feltúrni.
Újra hangot hallottam, de most a hátam mögül. A vér is meghűlt bennem. Lassan fordultam meg, ahol valami fényes csillant meg, egy alak volt, aki maszkot viselt, amin ezüst tűskék voltak, fején kapucni. Ember volt. Ha jól tippelek férfi. Amikor megvillant a szeme, vörös lett, Én pedig felsikoltva pattantam föl, és rohantam az ajtóhoz, de sajnos rosszul léptem, és oldalt a lyukon lezuhantam volna, ha az a valaki nem kap el azonnal, és velem együtt zuhan le. Rajta landoltam. Felnyögtem, de Ő csak nézett. Olyan ismerős volt a szeme, mintha láttam volna már valahol.
-Köszönöm. - susogtam. Nem voltam benne biztos, de szerintem nem hallotta. De Én se a szívverését. Ijedten ültem fel, Ő pedig minden mozdulatom nézte. Ekkor vettem észre, hogy az alsó szinten vagyok, felpattantam, és kirohantam. Egész ki az utcára, ahol senki se volt. Gondoltam, hogy a sikitásom után lelépnek, de nem érdekelt.
Haza rohantam, de félúton lassú léptekkel mentem, hogy a két öcsém ne kapjon frászt.
-Megjöttem! - kiabáltam. Jungkook jelent meg előttem, aztán Yoongi.
-Szia Yun. - kaptam puszit két oldalról.
-Sziasztok. Ettettek? - kérdeztem. -Jimin hozott pizzát. - mondta Jin. -Szia! Te is itt vagy? - nevetve mentem utána, ahol átkarolta a vállam, és kaptam egy homlok puszit.
-Itt. És jó pár napig maradunk, ugyanis kilakoltattak minket, mert beázott az egész emeletünk, és a házmester meg torkig lett, és kipakolta a dolgainkat. - mondta Jimin.
-Szörnyű vagy hallod-e? - néztem rá. Jin és Jimin a haverjaim, Yoongi és Jungkook pedig az öcséim, anyánk elhagyott minket, azóta hárman vagyunk.
Elvettem egy szelet pizzát.
-Mióta van tetoválás a nyakadon? - kérdezte Jungkook.
-Sose volt tetoválás ott. - haraptam a pizzába.
-De most van! - mondta. Megfogtam a nyakam, és fájt. Mintha megégett volna.
-Áucs! - pattantam fel, és rohantam a fürdőbe. És tényleg! Gyönyörű szép minták voltak a jobb oldali vállamon is.
MI történt velem? És ez, hogy került rám?